Daphne (Amanda Byrnes), a vagány new york-i tinilány zenész anyjával (Kelly Preston) él. Bár kapcsolatuk kellően kiegyensúlyozott, az igazi boldogságához egész életében hiányzott, hogy megismerhesse édesapját (Colin Firth). Mostanra elég érettnek érzi magát ahhoz, hogy belevágjon a kutatásba, így hirtelen megfontolásból azonnal Londonba utazik. Érkezése után alig pár órával megpillantja apucit a TV képernyőn: mint kiderül, Henry Dashwood jómódú arisztokrata családból származik, aki komoly politikai karrier és egy közelgő esküvő elé néz. A talpraesett Daphne ettől még nem bátortalanodik el, így miután a rezidenciáról rövid úton kitessékelik, belóg a kastélyba, hogy aztán gyökerestől felforgassa Dashwoodék életét. Az amerikai álom tehát köszöni szépen, él és virul, valamint beint a maradias Európának.

A nagy sikert arató Neveletlen hercegnő után csak idő kérdése volt, mikor kezdenek újból szálingózni az '50-es évek nyálas Disney lánytörténeteihez hasonló filmek. A leggyorsabban a Warner "kapcsolt", így hát előásta Vincente Minnelli időközben elfeledett The Reluctant Debutante című 1958-as munkáját, melyben egyébként Rex Harrison és Kay Kendall alakította a főbb szerepeket.

A különféle TV sorozatok rendezőjeként edződött Dennis Gordon megbízható iparosként adagolja a jól bevált sablonokot. A kellően szirupos tálalás a célközönségnek megfelelően hemzseg a lányregénybe illő meseszerű elemektől (valószínű, hogy Kelly Prestonnal 17 éven keresztül nem feküdt le senki, valamint hogy egy Dashwood-kaliberű família privát telefonszámát bárki könnyedén megszerezheti) és az ezzel párban járó elnagyolt karakterektől (jószívű nagyi, gonosz mostoha-jelölt, vagány angol srác, aki a hősnő szerelme lesz stb.), hogy a primitív helyzetkomikumokról, valamint a mondanivalóról ne is beszéljünk.

Daphne mindenesetre jobban tette volna, ha az Államokban marad, és akkor nem kéne azon morfondíroznunk, hogy Jonathan Pryce és Colin Firth miért égeti magát efféle fércművekben.