Hogyan éld túl a szakítást?
Kérdés, hogy túl lehet-e élni... Mert ha éppen otthon ücsörögsz, magad alatt vagy, úgy érzed, itt a világvége, és anyukád egyre gyakrabban mondogatja: "Kislányom, olyan rosszul nézel ki!", akkor a válaszod nyilván az, hogy nem, a szakítást nem lehet túlélni! Bármily meglepő, ha nehezen is, de ki lehet kecmeregni a lelki válságból.
"Szerelmesnek lenni jó!" - mondják a nagyon okosak, persze azt még véletlenül sem teszik hozzá, hogy úgy az igazi, ha viszonozzák is azt a bizonyos nemes érzelmet. Ritkán szakítunk úgy, hogy mind a ketten akarjuk. Akkor sem feltétlenül jó érzés, mert ha egy pár arra az elhatározásra jut, hogy mind a ketten akarják a kapcsolat végét, az már régen rossz. Szintén kellemetlen, ha te már nem szereted, de ő még mindig odavan érted. Ilyenkor attól vagy lelki beteg - már aki nem űz sportot abból, hogy módszeresen összetöri a fiúk szívét -, hogy tudod, milyen nyomorultul érzi most magát szegény srác. Mert bennünk, lányokban ugye van ennyi empátia... Aztán ott van a harmadik megoldás, a nekünk nehezebb, amikor minket dobnak.
A szakítás lehet ajtócsapkodós, csendben megbeszélős, hisztériás, vagy akár a mostanában nagyon divatos "SMS-ben lezárós". Te ott állsz, ha van annyi erőd, büszkén tartod magad, hogy még véletlenül se vegye észre, mennyire padlón vagy, esetleg könnyekben törsz ki és elrohansz. A végeredmény ugyanaz. Otthon magadra zárod az ajtót, napokig nem eszel, vagy a másik véglet, mértéktelen mennyiségben tömöd magadba a csokoládét. Még a Kis hableányon is elsírod magad, hangosan sóhajtozva simogatod a plüssállatodat, amit még tőle kaptál. Gyűlölsz minden szerelmespárt, akik összeölelkezve állnak az utcán, és naponta többször kitör belőled: "A szemét disznó..." kezdetű mondat, miközben folyton a telefont lesed, hátha ő hív, hogy elmondja, mennyire bánja, és menj vissza hozzá. Ismerős? Vegyünk néhány esetet!
"Ismerkedni kell, ez az egyetlen kiút!"
Éva, 17: Nyári kalandnak indult és nagy szerelem lett belőle. Aztán elkezdődött a tanév és messzire kerültünk egymástól, így végül kölcsönösen megegyeztünk, hogy szakítunk. Fél évig nem találkoztunk, aztán egy nap megint összefutottunk. Újra jóban lettünk, levelezni kezdtünk, és én megint beleszerettem. Majd megjelent egy másik lány a képben, a levelek szépen elmaradoztak, és én azt hittem, belepusztulok. Egy évig nagyon szenvedtem. Minden reggel úgy keltem fel, hogy "Istenem, ezt nagyon elrontottam". Folyton azon törtem a fejem, miként lehetne visszacsinálni a dolgokat, hogy megint együtt legyünk. Rengeteget álmodtam vele. Aztán szépen lassan rájöttem, hogy ha nem kellek neki, hiába tipródok, attól nem lesz jobb.
Két dolog segített. Az egyik az idő. Tényleg igaz a mondás, hogy az idő mindent begyógyít. Ahogy teltek a hetek, egyre ritkábban gondoltam rá, és mindinkább azt éreztem, hogy keresgélnem kell. Előttem az élet, és annyi jó pasi rohangál az utcán. Biztos van köztük olyan, aki nekem való. A másik, hogy erőt vettem magamon, és az emberek közé mentem. Nagyon sokat segített, hogy bekerültem egy új társaságba, ugyanis akkor kezdtem a gimit. Engem a barátaim ráncigáltak el mindenhová, és húztak ki a kátyúból. Nem szabad elzárkózni a lehetőségek elől! Bulizni és ismerkedni kell, még ha ez az elején kicsit nehezedre is esik! Minden ember hajlamos az önsajnálatra, de vétek otthon besavanyodni és hagyni, hogy teljesen úrrá legyen rajtad a depresszió. Gondolj arra, hogy most vagy fiatal, élni kell, mert izgalmas sztorikat kell majd mesélni az unokáidnak! Szóval csípd ki magad, és élvezd, hogy bomlanak utánad a fiúk!
Sister Zsuzsa: Nézd a dolgok jó oldalát: senkinek sem kell elszámolnod az időddel, szabadon szórakozhatsz, flörtölhetsz. Hívd fel azokat a barátaidat, akiket esetleg a kapcsolatod miatt méltatlanul elhanyagoltál. Ilyenkor kell belevágni egy új hobbiba, olyasmit elkezdeni, amit már régóta tervezgetsz, de a megvalósításig sosem jutottál el. A lényeg, hogy a kritikus időszakban foglald el magad, hogy ne legyen időd, alkalmad a volt szerelmedre gondolni. Tudom, nagyon könnyű mondani, de tudatosan törekedni kell rá, utána majd megy magától.
Kutyaharapást szőrivel
Evelin, 14: Egy évfolyamtársamba voltam szerelmes, de csak néhány hónapig jártunk. Elég ostoba módon kezelte a dolgot, mert gyakorlatilag a barátai "világosítottak" fel, hogy ő már nem szeret, és szakítani akar. Nagyon rosszul esett. Összeültünk a barátnőimmel, jól kibeszéltük a pasikat, mindenki elsírta a bánatát, és akkor megkönnyebbültünk. Csokoládéval is "kúráltam" magam. Szerelmi csalódásnál szerintem egy kis nassolás megengedett, persze csak módjával. Én úgy másztam ki a gödörből, hogy olyan fiúkkal flörtöltem, akiktől nem akartam semmi komolyat, de tudtam, hogy én tetszem nekik. Ez egyfajta bosszú a férfiakon. Szórakoztam és élveztem, hogy törik magukat értem. Ezt persze csak addig csináltam, amíg helyreállt a lelki nyugalmam.
Nagyon sok lányt, amellett, hogy egyedül marad, az is megviseli, hogy úgy érzi, benne van a hiba, valami baj van a nőiességével, esetleg nem elég csinos. Felejtsd el! Gondold azt, hogy te vagy a legklasszabb csaj a világon. Az a lány, aki elhiszi, hogy jól néz ki és elégedett magával, az sugárzik. És ezt a fiúk is észreveszik. Ne hagyd el magad, tegyél fel pakolást, próbálj ki egy új frizurát, ajándékozd meg magad egy új ruhadarabbal, picit változz át. Jót tesz majd az önértékelésednek.
Ami a kutyaharapást szőrivel módszert illeti, lehet, hogy pillanatnyi boldogságot okoz, de ha nagy volt a szerelem, úgyse fogod egy hét alatt egy másik fiú miatt elfelejteni. Vágyni fogsz az előző srác után, és még nyomorultabbul fogod érezni magad, amikor rájössz, hogy nem azzal vagy, akivel igazából szeretnél. De az új fiú már ott toporog a küszöbön, akit elkerülhetetlenül meg kell, hogy bánts, amikor kirakod.
Várj egy picit! Hagyd, hogy lecsillapodjanak az érzéseid, rendezd a gondolataidat! Flörtölhetsz, és hagyhatod, hogy körüludvaroljanak, az jót tesz. De amíg nem zártad le magadban az előző kapcsolatot, ne vágj bele egy újba, mert csak összezavarodsz. Ne félj, érezni fogod, hogy mikor vagy felkészült az újabb szerelemre.
"Bár nehéz, de próbáld meg elkerülni"
Dorka, 16: Tizennégy évesen belehabarodtam egy fiúba. Maga a kapcsolat nem tartott hosszú ideig, csak sajnos mire rájöttem, hogy szeretem őt, addigra már én nem kellettem neki. Rettenetesen nehéz volt elfelejteni a srácot, sőt meg merem kockáztatni, hogy még mindig nem kászálódtam ki teljesen a gödörből. Ami nagy hiba, hogy mi a szakításunk után is találkozgattunk néha. Nem tudtunk elválni egymástól. Bár akkor nagoyn jó volt, és a pillanatnyi boldogságot semmiért sem adtam volna, hosszú távon alaposan megnehezítette a dolgomat. A srácnak ráadásul valahogy hihetetlen érzéke volt ahhoz, hogy akkor jelenjen meg az életemben, amikor már rendeződni kezdtek körülöttem a dolgok. Egy komoly kapcsolatomat például miatta szakítottam meg, mert reméltem, talán újraindul valami.
Sister Edina: Azt hiszem, egy szerelmes embernek nem lehet azt tanácsolni, hogy ne menjen a fiú közelébe. Bár tudod, hogy nem jó, amit teszel, hogy utána még jobban fáj majd, de vonz, mint a mágnes. Látni akarod. Ilyenkor nem az ész diktál. Ha ott akarsz lenni vele, sajnos megtalálod a módját, hogy mellette legyél. De ez nem megoldás. Bele kell törődni, hogy eddig tartott, vége. Felmelegítve csak a töltött káposzta jó... Sosem fogsz tudni pontot tenni egy kapcsolat végére, ha visszajársz a fiúhoz. Nehéz elfelejteni őt, ha nap mint nap találkoztok. Osztálytárs esetében ezt gyakorlatilag lehetetlen elkerülni. Ugyanakkor a "tüntetőleg nem szólok hozzá, kifordulok az ajtón, ha ő jön szembe" sem megoldás, sőt nevetséges. Emelt fővel is úrrá lehetsz a helyzeten. Légy hozzá kedves, már amennyire bírsz. Próbálj meg úgy viselkedni, mintha misem történt volna. Nem kell vele bájologni, és ha egy mód van rá, ne nagyon beszéljetek, de ha szól hozzád, vagy tudod, hogy esetleg téged figyel, légy vidám! Ne szerezd meg neki azt az elégtételt, hogy láthatja, fájdalmat okozott neked. Hadd egye csak a fene, amikor azt látja, te milyen jól vagy, pedig elvileg "rosszul" kéne lenned. Légy csinos és magabiztos. Hidd el, százszor meg fogja bánni, hogy egy ilyen erős, karakán lányt otthagyott.
Néhány elsősegély-tipp, hogy kezelni tudd a szerelmi bánatodat! 1. Ne keresd a kapcsolatot volt kedveseddel! 2. Hidd el, az idő neked dolgozik! 3. Számíthatsz a legjobb barátőidre! 4. Változtasd meg a külsődet: csináltass magadnak új frizurát, próbálj ki más stílusú ruhákat! 5. Mozdulj ki otthonról, a négy fal között semmi esélyed, hogy új fiúk keresztezik az utadat! 6. Bulizz, ismerkedj! 7. A legfontosabb: mosolyogj! |